Zsuzsi és Andris babák népviseletben-Köröstárkány

Ha emlékeztek, volt egy bejegyzésem anno a magyar, román, szász népviseletbe öltöztetett Aradeanca babákról.

Emlékeztetőnek a fontosabb infók:

A JÓBARÁT nevű erdélyi gyereklap 1970 márciusában pályázatot hirdetett népviseletek varrására. A lapot 10-14 éves gyerekek olvasták.  

A viseletvarrásra az alapötletet a lap Csak lányoknak című rovatának játékkészítő tanácsadása ihlette. 

Az 1970 március 5.-i lapszámban bemutatkozott Zsuzsi baba, az Aradeanca babagyár 55 centiméter magas babája.

Zsuzsi elmondta magáról, hogy egy ilyen babát minden anyuka megvehet a kislányának, de akár meg is nyerheti! A részleteket a következő lapszámban közölték.

A versenyfelhívás a következő volt: "Varrj Zsuzsi babának olyan ruhát, amilyent falutokban viselnek, vagy viseltek!"

Felsorolták a kilátásba helyezett díjakat, pontosan megjelölték a versenyzők feladatait, benevezési lapot közöltek és megadták a baba pontos méreteit. Zsuzsi baba üzen címmel állandó rovat indult, amelyben a tanulóknak hasznos tanácsokat,  a felmerülő kérdésekre válaszokat adtak. A verseny szakmai irányítója a kiváló viseletkutató, Szentimrei Judit lett.

Alig két hónap állt a ruhavarrók rendelkezésére. Az első öltözet a Maros megyei Hármasközségből, Atosfalváról érkezett.

Zsuzsi rendszeresen beszámolt a lapban a beérkezett ruhákról és  gyakran közölte a lap a ruhák és készítőik fényképét is.

  

A beküldött pályamunkákat komoly néprajzi zsűri bírálta(viseletkutatók és a lap szerkesztői). A beküldött 249-ből, 163 munkát ítélt megfelelőnek bemutatásra. 

A díjazott babákat és készítőiket a Jóbarát 1970. 10.15/42. lapszáma mutatta be.

A zsűri 10 db első díjat, 20 db második díjat, és 123 harmadik díjat osztott ki. 8 iskolát kollektív díjjal jutalmazott, ahonnan sok pályamunka érkezett.

Akiknek az elkészített viseletéről készült kép az újságban:

I. helyezett - Zsilvölgyi román viselet és nyárádköszvényesi székely ruha - készítette Gáll Rózamária és Antal 

II. helyezett - Széki menyecske - készítette Tamás Zoltán, édesanyja segítségével

Különdíj: Széki menyasszony - készítette Soós Erzsébet

A Cutezătorii újság különdíja - Torockói népviselet -torockói általános iskola

A gyűjtemény idővel bővült férfiruhás babákkal is. A felhasznált babák mind az aradi Aradeanca gyár 55-60 cm magas babái voltak. A fiú babák is eredetileg lány babák voltak, csak levágták a copfjukat, hogy fiúnak "nézzenek" ki. 

 

A gyűjtemény egy részét nemcsak Romániában, hanem Magyarországon is bemutatták vándorkiállítás keretében. A kiállításon készült fotókból képeslapok készültek. Ebből a képeslap sorozatból sikerült vennem 10 darabot.

A képeslapok alapján szeretném nektek bemutatni a gyűjteményben lévő népviseleteket. 

Nekem is van  egy kalotaszegi ruhába öltöztetett Liliana babám, amit a rajztanárnő nagynéném kapott ajándékba az osztályától. Ugyanis a nagyenyedi tanítóképzőbe járó kalotaszegi diákok, saját népviseletükbe öltöztetett babát  ajándékoztak év végén a tanáraiknak. 

Sajnos a gyapjú szoknyát megette a moly(kásmirból volt) , mire a baba hozzám került, ezért szétszedtem a ruhát darabjaira. Most azt várja, hogy felújjítsam. Ezek a fotók majd segíteni fognak. De a kalotaszegi babákat egy későbbi bejegyzésben mutatom be.

Most kezdjük szűkebb hazámmal, Bihar megyével, pontosabban Köröstárkány népviseletével.

Hogy pontosan ki készítette ezeket a babaruhákat, nem tudom, de találtam egy cikket Gyulai Terézről, aki 2013-ban még aktívan varrta a helybeli népviseletet.

Idézet a Biharország oldalról:

"Gyulai Teréz a szülők, nagyszülők öltözékét babákon igyekszik megőrizni és észrevétetni másokkal is. Az öltözetek a magyar nemzeti sajátosságokat mutatják be, főleg a tárkányi és várasfenesi, de a Belényesi-medence magyar falvaiban – Magyarremete, Belényesújlak, Kisnyégerfalva – még fellelhető, díszítéseikben gazdag népviseleteket is, melyek a Fekete-Körös-völgyében még a XVI. századtól ismeretesek.

Emlékeit felidézve Teréz asszony elmondta, hogy volt ünnepi és hétköznapi viselet. Régen népviseletben – pendelyben és fodros ingben – jártak az idős asszonyok is. Eredetileg háziszőttes vásznakból készítettek pendelyt, gatyát, inget. Az újabb anyagok megjelenésével a kendervászonról áttértek a finomabb gyári vászonból készült ruhákra, más szabással készült ruhaféleségekre, s ezek kiszorították a mindennapokból a népviseletet.

A Gyulai Teréz keze alól kikerülő babaruhák szabásmintái és díszítőelemei híven követik a hagyományt, megegyeznek a felnőtt női és lányruhákéval. A pendely (alsószoknya) gyolcsból készült, rakva beráncolták, és madzaggal kötötték derékra; hosszúsága egyenlő volt a rokolyáéval. A rokolya – kivarrt, beszedett (ráncos) szoknya – alapszíne piros vagy ciklámen, eredeti színvilágát a soronként rávarrt pántlikák adják: az alsó fekete színű pántlika, a második sor kék, a harmadik fehér, a negyedik zöld. A kötőt (kötény) a pendely fölött hordott rokolya elején viselték, hossza megegyezett a szoknya hosszúságával. A „hajtókás” kötény alsó felében felhajtások vannak, és csipke díszíti. A lábri (vagy lajbi) bársony anyagból készített ujjatlan, rövid, derékig érő mellény; a legszínesebben Köröstárkányban viselik: pántlikával és hímezve, gyöngyözve, virágmotívummal díszítve. A fodros ing (felső ing) felső része (gallér) csipkézett, a nyakra összehúzva viselik, fodros díszítéssel, a vállánál buggyosra kialakítva, az ujja alsó része is csipkézett, közepe táján a kar vastagságának megfelelően ráncolt.
Köröstárkányban a kötény fölött piros pántlikát (szalagot) viseltek három ágba kötve, Fenesen ezt a díszt bal oldalon viselték. A lányok a hajukat koszorúba fonták, és bokrétára kötött pántlikával díszítették. A zsebkendő mint az öltözék kiegészítője vászonból készült, közepe táján belehímzett bibliai idézet díszíti, négy sarkát pedig virágmotívum; templomba menet a zsoltárra vagy bálba menet háromszögűre hajtva viselték."

Legközelebb a győrteleki román népviseletet mutatom be.