Most egy kicsit megszakítom a Lenci bejegyzést, mert szeretnék beszámolni a múlt hét szombati programról ami a Marika babaháza - A gyűjtemény napja címet viselte.
Nagy izgalomban voltam. Legalább 2 héten keresztül írtam a Power Pointot, a Käthe Kruse és a Lenci babák alkotóiról. Soha sem éreztem tökéletesnek.
Az apropója az volt a dolognak, hogy a Népművészetek Házában több év után először rendezték meg a Magyar Bababarátok Egyesülete évi rendes találkozóját. Marika babaháza évekig adott otthont ezeknek a találkozóknak, csak az utóbbi időkben valamiért inkább más helyszínen találkoztak a babaszeretők, babakészítők. Marika néni pedig már évekkel ezelőtt meghalt.
A babakiállításban a gyűjteménnyel foglalkozó néprajzos kolléganőm Sz.Tóth Jutka beszélt az egybegyűlteknek, és mutatott be pár korabeli ruhaneműt (inget, alsószoknyát stb. )illetve mintakendőket Marika néni gyűjteményéből. Úgy tűnt mindenki ismeri egymást, csak én vagyok a kakukktojás...
A társaság nagy része idősebb hölgyekből és urakból állt, de voltak azért fiatalabbak is. És nem én voltam a legfiatalabb!!! Ez azért megnyugtatott.
Olyan kedves vendégek is eljöttek, mint az idén 90 éves Karlócai Mariann, aki több gyerekeknek szóló játékos könyv szerzője. Neki hatalmas játék gyűjteménye van, aminek éppen megfelelő állandó kiállítási helyet keresnek.
Szóval mikor véget ért a múzeum megtekintése, akkor átmentünk a Ferenczy Múzeumba, ahol az előadások kezdődtek.
Még előző este sütöttem egy tepsi almás pitét, ami annyira gyorsan elfogyott, hogy nem is tudtam enni belőle.
Én kezdtem az előadást Käthe Kruseval. A bemutató nagyrészt a már megírt és időközben kibővített Híres babakészítő nők sorozat 1. rész anyagából állt.(olvassátok el újra, mert kiegészítettem pár fotóval és pici szöveggel a bejegyzést) A múzeum Käthe Kruse babájáról szóló fotókat időben ott helyeztem el, ahol szerintem a baba született, 1910-1915 között. Egy közepesen jó állapotú babáról van szó, aminek sajnos az adományozója, vagy egy lelkes önjelölt babajavító átfestette a feje nagy részét, és a papírmaséból lekopott részeket is durván kiegészítette. A baba szép példája volt annak, hogyan NEM szabad hozzányúlni egy régi babához. A javítás igazi restaurátorért kiállt.
a mi Kruse babánk
Az átfestés ellenére a baba nagyon bájos és minden jellegzetesség megfigyelhető rajta, amit eddig olvastam Käthe babáiról(élethű arc, bonyolult szabásminta, gyerekbarát kialakítás stb.) Egyszerűen meg kell ölelni. Ezt meg is szoktam tenni, ha senki sem látja:-))
Bár a hallgatóság többsége nem először hallott az alkotóról, mégis érdeklődéssel figyelték az előadást, belekérdeztek, rácsodálkoztak egy két dologra, vagy csak értően bólogattak és volt aki jegyzetelt is! Élmény volt előadni nekik, mert már nem éreztem úgy, hogy egy teljesen elcsépelt dologról mesélek, amiről már jó párszor hallottak nálam százszor képzettebb előadóktól.
A Lenci történetet csak az 1930-as évekig meséltem, mert szigorúan véve véget is ért a Scavini korszak azzal, hogy Elena 1940-ben kilépett a gyárból, de nem is akartam az utánam következő előadó idejét rabolni, bár nagyon készséges volt és egyáltalán nem zavarta, hogy annyit beszélek.
Ő a mi Lencink, aki az 1930-as években született.
Képzeljétek a végén megtapsoltak, és sorban jöttek oda gratulálni!
Nagyon megható volt, engem még sosem dicsértek meg egy előadásért ennyien. Bár szerintem semmi másért sem.
Ez, ugyanúgy ahogy a ti hozzászólásaitok és a blogom figyelemmel kísérése, megerősített abban, hogy jó amit csinálok, és csak így tovább. Jöhet a következő mélymerülés a babák csodálatos világába!
Még egy katalógust is kaptam a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeum muzeológusától(itt van a Moskovszky gyűjtemény).
Az utánam következő előadó, egy nagyon kedves és nagy tudású hölgy volt, a győri Zichy-palota igazgatója, a Magyar Bababarátok Egyesülete elnöke, Keglovich Ferencné Zita, aki a győri Babakonferencia és babakiállítás eddigi történetét mesélte el. Nagyon érdekes volt számomra az előadása, mert még sosem vettem részt a kiállításon, nem úgy mint csevi, aki rendszeres küld be babákat és nyer is velük, igaz? Jövő októberben lesz a következő verseny Győrben, most szólok. Van plusz féléved kitömni a babákat:-)
Szóval részemről remek nap volt, jól éreztem magam, és úgy tűnt mindenki elégedett volt, aki esetleg nem, az meg nem mondta.
Jövőre ha megélem, szokta volt anyukám mondani, akkor valami új dologgal állok elő. Addig még van időm kitalálni.
