Pinterest

2014. szeptember 30., kedd

Híres babakészítő nők sorozat 3 rész.-Elena König -Lenci - A Scavini korszak

A Scavini korszak 1919-1940 -ig tartott

A világháború végeztével a barátok és a családtagok újra felvehették egymással a kapcsolatot. Sok Düsseldorfi barátjukhoz hasonlóan Elena anyja és nővére Helga is túlélték a háborút. Pár hónappal Elena vetélése után, Enrico barátai a házaspárnál ünnepelték a háború végét és visszatérésüket az otthonukba. A meghívottak között volt diákkori barátjuk, az amerikai-olasz Mr. Lipp is. Mielőtt még véget ért volna az este, Enrico megmutatta felesége babáit a régi barátnak, aki el volt ragadtatva tőlük.
Igazság szerint Lipp apja azzal bízta meg fiát, hogy olyan dolgokat vásároljon Európában, amiket Amerikában jól el tud majd adni. Ő pedig Elena babáit választotta. Egy hónapig meghosszabbította torinói tartózkodását, ezalatt Elenának annyi babát kellett varrnia, amennyit csak bírt.
Kézműves barátai segítették ki őt a babák arcának festésében. Lakásuk rögtönzött “babagyárrá” alakult, ahol minden helységben munka folyt. Elena az első babákat elküldte a nápolyi kikötőbe, ahol Lipp már várta őket. Pár hét múlva azt a táviratot kapta, hogy mindegyik baba elkelt a hajóút alatt, és Lippnek újabb 300 babára van szüksége a lehető leggyorsabban.
A háborúba belefáradt emberek szinte szomjaztak a szépre és a színekre. Elena babái ezt nyújtották számukra.

Így születtek meg a Scavini Babák.

Sandro Vacchetti, aki egyike volt Elena első bérmunkában dolgozó kézműves barátjának, ő lett a társaság művészeti vezetője.
1919 április 23-án Enrico kérelmezte, hogy bejegyezzék a cég védjegyét, melyet 1921 március 15-én meg is kapott. A védjegy egy búgócsiga volt, körülötte pedig ez állt latinul: Ludus Est Nobilis Constanter Industria.
A latin mondat mindegyik fordítása nagyjából ugyanazt jelentette: “A játék az oka az állandó munkánknak”, “A játék az állandó munkánk”, A munka számunkra játék” .Ugo Ojetti alkotta meg Elena becenevének kezdőbetűiből a cég logóját.
Enrico első dolga volt levédetni a filcmaszk készítés technikáját. 1919 szeptember 10-én a szabadalom bejegyzését kérte Amerikában. Ezt 1921 szeptember 21-én meg is kapta.
Franciaországban, Olaszországban, Angliában szintén levédette a technikát. A szabadalom a maszk készítésre vonatkozott, és előírta, hogy a maszkot össze kellett varrni a fej hátsó részével. Ez a korai Lenci babákra volt jellemző. Érdekes, hogy még mielőtt Enrico megkapta volna a szabadalmi bejegyzést, egy másik szabadalom kérelem is érkezett Torinóból az Amerikai Szabadalmi Hivatalhoz, egy bizonyos Mario Francótól. Mario szabadalma a későbbi Lenci babák összeállításának technikájára hasonlított.
A szabadalom meghatározta, hogy az arcot egy nagyobb darab filcből kell kidomborítani, a fennmaradó filccel be kell borítani az egész fejet, így nincs szükség varrásra az arc körül, így az egész fej egy darab filcből van elkészítve. Mario Franco a Margot Doll Company tulajdonosa volt és közvetlen vetélytársa volt Lencinek. A cég csak rövid ideig működött, babái nem voltak népszerűek, manapság elég kevés eredeti címkével ellátott darabot ismerünk.



Margot Doll Company baba eredeti ruhájában - 43 cm - szerintem nagyon helyes arca van

Folyt köv. csak most nagyon fáj a torkom:-(

Olvasd el az előző részeket is, ha még nem olvastad:

Híres babakészítő nők sorozat 3. rész: Elena König - LENCI bevezetés

Híres babakészítő nők sorozat 3. rész: Elena König - LENCI feleségként

2014. szeptember 24., szerda

Előadást tartottam :-)



Most egy kicsit megszakítom a Lenci bejegyzést, mert szeretnék beszámolni a múlt hét szombati programról ami a Marika babaháza - A gyűjtemény napja címet viselte.

Nagy izgalomban voltam. Legalább 2 héten keresztül írtam a Power Pointot, a Käthe Kruse és a Lenci babák alkotóiról. Soha sem éreztem tökéletesnek.
Az apropója az volt a dolognak, hogy a Népművészetek Házában több év után először rendezték meg a Magyar Bababarátok Egyesülete évi rendes találkozóját. Marika babaháza évekig adott otthont ezeknek a találkozóknak, csak az utóbbi időkben valamiért inkább más helyszínen találkoztak a babaszeretők, babakészítők. Marika néni pedig már évekkel ezelőtt meghalt.

A babakiállításban a gyűjteménnyel foglalkozó néprajzos kolléganőm Sz.Tóth Jutka beszélt az egybegyűlteknek, és mutatott be pár korabeli ruhaneműt (inget, alsószoknyát stb. )illetve mintakendőket Marika néni gyűjteményéből. Úgy tűnt mindenki ismeri egymást, csak én vagyok a kakukktojás...

A társaság nagy része idősebb hölgyekből és urakból állt, de voltak azért fiatalabbak is. És nem én voltam a legfiatalabb!!! Ez azért megnyugtatott.

Olyan kedves vendégek is eljöttek, mint az idén 90 éves Karlócai Mariann, aki több gyerekeknek szóló játékos könyv szerzője. Neki hatalmas játék gyűjteménye van, aminek éppen megfelelő állandó kiállítási helyet keresnek.

Szóval mikor véget ért a múzeum megtekintése, akkor átmentünk a Ferenczy Múzeumba, ahol az előadások kezdődtek.

Még előző este sütöttem egy tepsi almás pitét, ami annyira gyorsan elfogyott, hogy nem is tudtam enni belőle.

Én kezdtem az előadást Käthe Kruseval. A bemutató nagyrészt a már megírt és időközben kibővített Híres babakészítő nők sorozat 1. rész anyagából állt.(olvassátok el újra, mert kiegészítettem pár fotóval és pici szöveggel a bejegyzést) A múzeum Käthe Kruse babájáról szóló fotókat időben ott helyeztem el, ahol szerintem a baba született, 1910-1915 között. Egy közepesen jó állapotú babáról van szó, aminek sajnos az adományozója, vagy egy lelkes önjelölt babajavító átfestette a feje nagy részét, és a papírmaséból lekopott részeket is durván kiegészítette. A baba szép példája volt annak, hogyan NEM szabad hozzányúlni egy régi babához. A javítás igazi restaurátorért kiállt.


a mi Kruse babánk

Az átfestés ellenére a baba nagyon bájos és minden jellegzetesség megfigyelhető rajta, amit eddig olvastam Käthe babáiról(élethű arc, bonyolult szabásminta, gyerekbarát kialakítás stb.) Egyszerűen meg kell ölelni. Ezt meg is szoktam tenni, ha senki sem látja:-))

Bár a hallgatóság többsége nem először hallott az alkotóról, mégis érdeklődéssel figyelték az előadást, belekérdeztek, rácsodálkoztak egy két dologra, vagy csak értően bólogattak és volt aki jegyzetelt is! Élmény volt előadni nekik, mert már nem éreztem úgy, hogy egy teljesen elcsépelt dologról mesélek, amiről már jó párszor hallottak nálam százszor képzettebb előadóktól.

A Lenci történetet csak az 1930-as évekig meséltem, mert szigorúan véve véget is ért a Scavini korszak azzal, hogy Elena 1940-ben kilépett a gyárból, de nem is akartam az utánam következő előadó idejét rabolni, bár nagyon készséges volt és egyáltalán nem zavarta, hogy annyit beszélek.



Ő a mi Lencink, aki az 1930-as években született.

Képzeljétek a végén megtapsoltak, és sorban jöttek oda gratulálni!

Nagyon megható volt, engem még sosem dicsértek meg egy előadásért ennyien. Bár szerintem semmi másért sem.

Ez, ugyanúgy ahogy a ti hozzászólásaitok és a blogom figyelemmel kísérése, megerősített abban, hogy jó amit csinálok, és csak így tovább. Jöhet a következő mélymerülés a babák csodálatos világába!

Még egy katalógust is kaptam a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeum muzeológusától(itt van a Moskovszky gyűjtemény).

Az utánam következő előadó, egy nagyon kedves és nagy tudású hölgy volt, a győri Zichy-palota igazgatója, a Magyar Bababarátok Egyesülete elnöke, Keglovich Ferencné Zita, aki a győri Babakonferencia és babakiállítás eddigi történetét mesélte el. Nagyon érdekes volt számomra az előadása, mert még sosem vettem részt a kiállításon, nem úgy mint csevi, aki rendszeres küld be babákat és nyer is velük, igaz? Jövő októberben lesz a következő verseny Győrben, most szólok. Van plusz féléved kitömni a babákat:-)

Szóval részemről remek nap volt, jól éreztem magam, és úgy tűnt mindenki elégedett volt, aki esetleg nem, az meg nem mondta.

Jövőre ha megélem, szokta volt anyukám mondani, akkor valami új dologgal állok elő. Addig még van időm kitalálni.

2014. szeptember 15., hétfő

Híres babakészítő nők sorozat 3. rész: Elena König - LENCI feleségként


Valentino Park 1917-ben a kastély udvarával

A terhesség nem volt könnyű, de Elena 1917-ben egy egészséges leánygyermeknek adott életet, akik nővéréről, Gerdáról(Gherda) nevezett el. Elena kimondhatatlanul boldog volt és a napjait azzal töltötte, hogy naphosszat a kislányát tologatta babakocsiban a torinói Valentino Parkban.


A park ma

Tragikus véletlen folytán épp ekkor tört ki a spanyolnátha járvány. és az első áldozatokat ebben a parkban szedte. Pár órával azután, hogy a baba elkapta a vírust, meghalt.
Elena úgy érezte, belepusztul a fájdalomba. A bánatát csak súlyosbította, amikor megtudta, hogy öccse Bubine is megfertőződött. Kórházba került, és az orvosok semmi jóval nem biztatták az állapotát illetően. Nővérével Gerdával minden nap bejártak a kórházba és ápolták a testvérüket, aki csodák csodájára, meggyógyult.

A családi ház a kis Gerda halála után üres és csendes lett. Elena úgy gondolta, jó lenne dolgozni valahol. A betegápolás, mint munka, nem felelt meg neki, gyereknevetést szeretett volna hallani, hátha egy kicsi neki is jut belőle. Visszaemlékezett a gyermekkori babáira: gyönyörű porcelán babák voltak, de a kedvence egy darab fából volt, rongyból készül fejjel. Ez a baba Elena képzeletében mindenné át tudott változni: egyik nap hercegnő volt, másnap bohóc.
Róla mondta, hogy: "Az én babám semmi sem volt és emiatt bármi lehetett. Ahányszor a karomba vettem, mindig más lett." Eldöntötte, hogy olyan babákat fog készíteni kézzel, amelyek ugyanígy megmozgatják a gyerekek fantáziáját.
Az első kísérleti babái: egy karikatúraszerű bohóc és egy pufók kislány. Ezek a babák még nem filcből készültek. A babák teste vászonból volt, tudták mozgatni a végtagjaikat, behajlítani a könyöküket, térdüket és le tudtak ülni. A gömb alakú fejet, négy részből varrta.( négy szabott vászondarab). A hajat sárga fonalból készítette, a szemek helyére kerek cipőgombot varrt, a többi részletet megfestette. Végül egy piros-fehér sakktáblaszerű ruhát varrt a kislány babának, ami a későbbi években a Lenci babasorozat egyik védjegyévé vált.
Még egy kis színes foltos kis lovacskát is varrt a babának.

Újra, és újra elkészítette ugyanazt a babát, miközben folyamatosan javított rajta. Végül 20 különböző változatot készített kislánybabákra, szeszélyes bohócokra és egyéb karakterbabákra. Könnyek és bánat járta át a napjait, fájdalmas volt arra gondolnia, hogy ha Gerda élne, akkor neki készítené ezeket a babákat. Úgy érezte, nem tud többé ránézni a babákra. Egyszer úgy érezte, szereti amit csinál, máskor pedig nem, ami azzal végződött, hogy az összes babát bedugta egy szekrénybe.
Míg Enrico a háborúban volt, Elenának lett egy új barátja. Az épület tulajdonosának(?) 10 éves unokaöccse néha meglátogatta őt. Egy ilyen alkalommal a kisfiúnak ajándékozott egyet a babái közül, ami egy rendőrre hasonlított. Mikor meghallotta, hogy a gyerek hogy nevet, és hogyan játszik a babával - berakta a babát a sarokba, és azt mondta ez a börtön - a lelke megjújt. Újra ihletet kapott a munkához, felismerve, hogy ez a gyerek örömét leli a babában.
Mikor Enrico visszatért a háborúból megtudta, hogy eddigi üzleti partnere ki akar lépni a cégből. A Scavini család hirtelen jövedelem nélkül találta magát. Enrico fogta felesége babáit, és elvitte Róma különböző játékboltjaiba bemutatni, de azoknak nem tetszettek. Rá kellett jönniük, hogy az olaszok nem értik mi a karakteres baba, ők csak szép és elegáns dolgokat szeretnek. Férj és feleség eltántoríthatatlanul dolgoztak tovább a babák koncepcióján.

Elena olyan babát akart, ami domborított textilből van, kerek arccal és orral. Egyik nap, miközben egy régi filckalappal dolgozott, rájött, hogy az formára van húzva. Tehát, az anyagba préseléssel vagy gőzöléssel orrszerű kiemelkedést tud készíteni, ami nem simul ki. Megkereste a Borsalino céget(:-))akik kalapkészítéssel foglalkoztak, és megkérdezte tőlük tudnának-e olyan filcet készíteni, ami puhább és vékonyabb, mint amit a kalaphoz használnak? Így született meg a Panno-Lenci. Ezt a filcet, amiből a Lenci babák készültek, Olaszországban Lenci anyagnak hívják.

Elena konyhája kísérleti műhely és gyár lett egyszerre. Tudta, hogy meg kell találja a módját, hogyan tudja az általa elképzelt arcot filcből kidomborítani.
Testvére Bubine visszatért a háborúból, s bár nem volt jól és le volt gyengülve, mégis úgy gondolta, tud tervezni Elenának egy gőz sajtót. Elena megformázott egy pufók gyerekarcot, amiből Bubine készített egy negatív formát, amibe a filcet bele lehetett sajtolni. Megszületett az első kísérleti baba , akinek Elena a Lencina nevet adta.Gyönyörűnek találta a babát!

Enrico látva, hogy Elene milyen sápadt, aggódni kezdett hogy felesége talán túl sok energiát ad bele a babakészítésbe. Aggodalma azonban hamar örömbe csapott át, amikor kiderült, hogy Elena újra babát vár. Az öröm azonban nem tartott sokáig, Elena a terhesség hatodik hónapjában elvetélt. “Miért nem akarod, hogy gyerekem legyen?”- kiáltotta az égre nézve. Még egyszer félretette a babákat amiken addig dolgozott. Minden reményét elvesztette, hogy valaha saját gyereke legyen, akinek babákat készíthet


Olvasd el az első részt, itt:
Híres babakészítő nők 3. rész - Elena König LENCI bevezetés

2014. szeptember 14., vasárnap

Híres babakészítő nők sorozat 3. rész: Elena König - LENCI bevezetés


Lenci babák 1927

Mivel szeptember 20-án ez lesz az egyik témája az előadásomnak, úgy gondoltam, azoknak akik nem jönnek el, lefordítom az Elena König, más néven LENCI életéről és babáiról szóló könyvet, legalábbis az élettörténetre vonatkozó részeket. Mivel lassan haladok a fordítással(a gyerek nem hagy békén dolgozni), több részletben fogom közölni őket.

A könyv címe: Nancy Lazenby - LENCI The history and the dolls


Itt vettem

Az olvasók és gyűjtők szerint ez a legjobb könyv ebben a témában. Nyugodtan idézhettek belőle, de kérlek, írjátok oda, honnan származik a fordítás, ami néha nyers, de hát nem vagyok profi műfordító.



Elena König 1886. február 28-án született Torinóban 5 testvére közül negyedikként.
A családjában Lencinek szólították. Édesanyja, Marianna Ausztriában született. Kiváló zongorista volt, verseket írt és négy nyelven beszélt folyékonyan. Apja Francesco, akinek felmenői németek voltak, Stuttgartban diplomázott kémiából. Itt ismerkedett meg Mariannával. A fiatal pár Torinóba költözött. Francesco a Torinói Egyetemen tanított mint kémia professzor, és emellett a Mezőgazdasági Kutató Intézet igazgatója is volt.
Francesco szellemi egyészsége igen labilis volt. 49 évesen halt meg. Elena még csak 7 éves volt akkor.

Az özvegyen maradt édesanya zongoraleckékből tartotta fent a családot és apránként eladta a család antik bútor és műtárgy gyűjteményét.
Nem volt kérdés, hogy ha meg akarnak élni, mindegyik gyereknek dolgoznia kell. A legidősebb lány, Anili tanítónőnek tanult, de 13 évesen meghalt tífuszban. Elena másik nővére Gerda, 14 éves korában egy egész évet töltött kórházban a tífusz tünetei miatt. Öccse Bubine, 4 évesen fertőződött meg, de hamar felgyógyult belőle. Helga, korban a második legidősebb lány, dadaként dolgozott egy német családnál. Elenát megkímélte a sors, nem kapta el a betegséget.

Elena már tinédzser korában is kedvelte a kalandokat, ezért nővérével Gerdával együtt csatlakozott Madama Nouma Hawa vándorcirkusz társulatához.


Képeslap és plakát 1890-ből - Madame Nouma Hawa cirkusza

Madame Nouma megengedte a lányoknak, hogy ottmaradjanak és profi előadónak képezte ki őket. Gerda oroszlán és tigris idomár lett, Elena Janette-el egy szelíd elefánttal dolgozott együtt, aki nagyon megkedvelte a lányt. Elena emellett kígyó idomárként is fellépett, egy óriáskígyóval amiből karikát formázott a testén.


Valahogy így nézhetett ki, mint Madame Octavia 1901-ben

Elena öt hónapig volt a cirkusz tagja, de barátsága Madame Hawaval igen tartósnak bizonyult. Gyakran olvasott fel neki, vagy számolta össze az aznapi bevételt, az írni-olvasni nem tudó cirkuszigazgatónak.

Amikor Elena anyja már nem tudta eltartani a családot a zongoraleckékből és az összes antik bútort eladták, Lausanneba (Svájc) költöztek, ahol az anyja tolmácsként helyezkedett el egy szállodában. Elena is vele tartott. Ezzel a költözéssél kezdetét vette a különböző európai kultúrák befolyása Elena életére. Bár még csak 15(!) éves volt, inkább európainak tartotta magát, mint olasznak.


Elena 1900-ban, 14 évesen

Házvezetőnőként dolgozott egy zsidó családnál Svájcban, és sok időd töltött anyai nagynénjénél Maly néninél Bécsben, aki festeni tanította a fiatal 16 éves lányt. Olasz nyelvórákért cserébe Tarmavo Malcesky kapitánytól megtanulta, hogyan kell úgy étkezni, beszélni és viselkedni, mint egy előkelő hölgy.
Egy ideig Budapesten dolgozott dadaként, majd a Kalenberg családnál társalkodónőként, majd nővéréhez Helgához költözött a Friedrichshafenbe(Németország), ahol csipkét készített egy gyárban. Elena nagyapja Franz von König, fiatalkorában a gyár alapítójának Olga királynőnek dolgozott, és jó híre volt a városban. Elena csipkekészítőből hamar a konkurens cég utazó ügynöke lett, aki csipkéket és divatos kiegészítőket készített hölgyek számára. Keresztül kasul utazott Németországon, a cég által fizetett luxus ruhákban és körülmények között.

Ügynöki karrierje csúcsán, 19 évesen, úgy döntött visszatér szülővárosába Torinóba, hogy meglátogassa nővérét Gerdát. Félretett pénzét a nehéz körülmények között élő nővérének adta.
Újonnan megismert bohém és művészetkedvelő barátai hatására eldöntötte, hogy a táncnak és a festészetnek fog élni.

1906-ot írtunk és Elena kész volt új kalandokba vágni. Düsseldorfba költözött, ahol beiratozott a művészeti iskolába. A fotózás mellett aktrajzolást, könyvkötést, rézkarcolást és batikolást tanult. Egy év múlva mesteri diplomát szerzett fotográfiából.
Olasz nyelvórák adásából élt, miközben fotóival kiállításokon vett részt. Korai fotóit Lenci néven szignálta.

1908 karácsony két olyan férfivel is találkozott, akik pár évvel később megváltoztatták az életét: Mr. Lipp, egy amerikai úr, aki orvosnak tanult, és Enrico Scavini aki egy textilgyárnak dolgozott és emiatt németül tanult. Mind a hárman magányosnak érezték magukat Düsseldorfban, ezért úgy döntöttek, hogy a karácsonyi ünnepeket együtt töltik. Egy életre szóló barátság alakult ki közöttük. Nem sokkal azután, hogy elváltak, a férfiak viccelődni kezdtek, hogy most elmennek szerecsét próbálni, és ha visszatérnek, meglátják Elena melyiket választja közülük.



Elana 1910-ben

Elena talált egy csodálatos fotóstúdiót egy üzletközpont legfelső emeletén. Nővérét Helgát megkérte, hogy költözzön hozzá,és osszák meg a lakást és a költségeket. Bár a stúdiót elvileg csak nappal használhatták volna, a barátságos éjjeliőr szemethunyt afölött, hogy a nővérek közel 6 éven keresztül laktak és dolgoztak a stúdióban. Ez volt az épületben lakó bohém festők és szobrászok találkozóhelye. Elena művész barátainak köre egyre csak nőtt.

1914 augusztus 3-án Németország hadat üzent Franciaországnak. Az I. világháború kitörőben volt. Elenát és Helgát behívták a rendőrségre. Elenát alapvetően nem érdekelte a politika vagy az aktuális politikai események, és nem érezte úgy, hogy a közeledő háború bármiben is befolyásolná. A rendőr azt mondta, hogy ebben a háborús időben minden rendes állampolgárnak kötelessége a hazáját szolgálni, ezért megkérdezte Elenát, melyik országhoz akar tartozni: Németországhoz, Ausztriához, vagy Olaszországhoz.
Ugyanazon a napon amikor behívták Elenát a Düsseldorfi Rendőrségre, Enrico Scavini újra megjelent Elena életében, hogy megvallja neki szerelmét. Enrico, aki két évvel volt fiatalabb Elenánál , 6 évet várt ezzel a vallomással, és felajánlotta, hogy feleségül veszi őt és elviszi Torinóba.
A német rendőrség éjjel nappal figyelte a nővéreket és a fotóstúdióba járó barátaikat. Enrico szerelmes leveleit még azelőtt elolvasták, mielőtt Elena kézhez kapta volna őket. Mikor végre engedélyt kapott, hogy elhagyhassa Düsselforfot, és Torinóba utazzon, csak 20 napja maradt, hogy elrendezze a dolgait. Helga inkább Németországban maradt, hogy segítsen a hátországban nővérként.

Elena 1914 december 14 -én indult el Olaszországba, összesen két bőrönddel. Személyes tárgyai nagyrészét kézműves barátainál hagyta. Kedvenc kutyáját, Pfeffechent sem vihette magával.
Enrico a svájci határ túloldalán., Baselben várta őt, ahonnan egyenesen Torinóba mentek.

A szabad szellemű, bohém Elena 1915 február 1-én házasodott össze Enricoval egy Torinó dombjai között meghúzódó kis templomban. Hamarosan gyereket várt tőle. Enricot behívták pilótának a háborúba. Elena napjai a magánytól hosszúra nyúltak és eseménytelenek voltak.
Elena osztrák anyjának már azelőtt vissza kellett térnie szülőföldjére, hogy a lánya Torinóba érkezett. Fiatalabb öccse Bubine szintén a hadseregben szolgált. Semmilyen hírt nem kapott az édesanyjáról és Helga nővéréről, azt sem tudta élnek-e vagy halnak.

Második rész itt:

Híres babakészítők sorozat 3. rész: Elena König - Lenci feleségként

2014. szeptember 12., péntek

Aukcióajánló-hercegnő és egyéb Shelly/Kelly babák


Ezt vettem meg

Nem tudom hogy álltok vele, de nekem az új típusú Shelly babák a gyengéim, amiket a barbie mese szereplőiről mintáztak. gyönyörűen festett óriási szemük van. Most vettem meg egyet, de nektek is ajánlom az eladót, csodaszép babái vannak még ezen kívül.

Aukciók ITT A VATERÁN

Ilyen szép babái vannak még!



És hogy kik jönnek még hozzá, az meglepetés:-)

2014. szeptember 9., kedd

Meghívó a babaházba



Ezúton szeretettel meghívok mindenkit szeptember 20-án délelőtt Szentendrére, a Népművészetek Házában látható babagyűjtemény megtekintésére, és az előadásokra.
A részvétel ingyenes, de jelezzétek nekem hányan jöttök, mert akkor lesz elég süti:-)

Kérlek osszátok meg a programot a babakedvelő ismerőseitekkel. Barbiekról nem lesz szó:-(((

Köszönöm

2014. szeptember 7., vasárnap

Az én Camelia babám



Mostanában olyan szerencsém van, hogy egyre több gyerekkoromban elveszett babámat sikerül visszavásárolni. Nemrég vettem egy 60 cm - babát, amit a gyerekkori fotómon ölelgetek.



Először is bemutatkozik Camelia, egy 1974-es évekbeli Aradeanca baba.



Magassága 60 cm, a haja NAGYON sűrűn tűzött. Kétoldalt két copfja van, amit be is lehet fonni. Összehasonlítva az újabb Liliana(Aradeanca) babámmal más a nyak megoldása. Hát igen, ő egy klasszikus darab.


Liliana a barna, Camelia a szőke

Mikor megérkezett, a haja szürke volt, és teljesen megdöbbentem, mikor mosáskor szalmasárga lett. A szemét sajnos, mint a legtöbb ilyen márkájú babának, meg kellett igazítani, mert nem tudta lecsukni. Mosás közben kihullt a szemöldöke, amit szőke műszempillával fogok pótolni. Egyébként teljesen rendben volt. Már gyűjtöttem is pár ruhaszabásmintát a 70-es évekből,hogy fel tudjon illendően öltözni.

Ezért most leginkább kacsint



Míg az arc nem változott, a különbözőképpen tűzött haj miatt sokféle Camelia babát készítettek. A legkelendőbbek a hosszú hullámos hajúak voltak, de készítették őt frufruval, és ilyen rövid hajjal is. A neve a fejébe van nyomva gyárilag. Leginkább hajmosás közben olvasható, mert egyébként a sűrű és finom szálú haja eltakarja.

Ezeket az 57-61 cm magas babákat előszeretettel öltöztették fel népviseletbe. A leghíresebb népviseletes babák a Zsuzsi ás Andris babák, amelyeket a Kézdivásárhelyi Múzeumban lehet megtekinteni. A 365-ből, 247 darab van kiállítva nagyrészt magyar, kisebb részben román népviseletbe öltöztetve. A kiállítás, a történelmi Erdély és Partium részeit magában foglaló tájegységeit mutatja be az aradi baba és játékgyár babáin.

(Itt jegyzem meg, hogy a szentendrei Népművészetek Házában lévő babakiállításon is van két darab Zsuzsi és egy Andris baba kalotaszegi népviseletbe öltöztetve. Csuhránné Kovács Marika gyűjteményéből. Ami a szuvenír utcán van, hát???? mit mondjak, sokszor szégyellnivaló. Most csak az egyik van kiállítva, rögtön a bejárattól jobbra)

Az Zsuzsi és Andris babák gyűjtemény 1970-71-ben alakult meg, mikor a Jóbarát nevű erdélyi gyereklap pályázatot hirdetett népviseletek varrására. A beküldött pályamunkákat komoly néprajzi zsűri bírálta(viseletkutatók és a lap szerkesztői), és a beküldött 250-ből, 140 munkát ítélt megfelelőnek bemutatásra. A gyűjtemény idővel bővült férfiruhákkal is.

Részletes infót itt találtok:

Erdélyi barátaim

Íme pár fotó a ma is látható gyűjteményről:

Zsuzsi és Andris babák - Aradeanca babagyűjtemény Kézdivásárhely



Az Aradeanca babagyárról

tévé felvétel 1966-ból

tévé felvétel 1969-ből


és végül új modellek 1974-ből. Itt van az én Camelia babám is. Megismerem az ingéről:-)

Egy ritka magyar nyelvű felvétel a babagyár laboratóriumban két mérnökkel.

tévéfelvétel 1972-ből

A kérdezett román mérnöknő elmondja, hogy egy LÍBIÁban rendezett kiállításra készítik elő a babákat. Majd bemutatja őket: SIMINA, majd LILIANA következik, majd megint SIMINA rózsaszín ruhában(nagyon kelendő volt ebben az évben), végül CAMELIA kék ruhában, akinek nagy sikere volt a gyerekek körében(hosszú göndör hajú)

Pataki Lehel Zsolt riportja 2012-ből magyarul

aradihirek.ro

2014. szeptember 3., szerda

Eladó babáim

Most kivételesen a saját babáimat ajánlom megvételre. Megtaláljátok őket ITT A VATERA oldalán, akit érdekel.

Shelly pávahercegnő a Rapunzel meséből, hibátlan, új darab


Shelly Velma a Scooby Doo meséből, tiszta új -ELKELT


Dr. Who action man, mindenféle pozícióba beállítható- ELKELT



6 db Madame Alexander McDonalds Happy Meal baba


Hasbro 1991 SHOW JUMPER SINDY Barbie baba


Hasbro Sindy barbie baba/babák javításra






Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...