Nem is tudom hány héten át nézegettem ezt a régi babát a vaterán, mire úgy döntöttem, megveszem. Nem voltam egészen biztos benne, de valami azt súgta, hogy egy 1950-es évekbeli román babára bukkantam.
Már egy ideje a tagja vagyok egy nagyon lelkes román FB csoportnak akik az aradi babagyár, az Aradeanca babákat gyűjtik, adják-veszik, illetve bemutatják. Minden nap van valamilyen poszt régi 1970-80-as évekbeli babákról. Van akinek, a fotók alapján, 200-300 darabos gyűjteménye van otthon, szóval ha azt mondom kicsit fanatikusak, akkor nem túlzok. De megértem őket. Sőt!
Hiszen gyerekkoromban nekem is csak aradi játékbababáim voltak. Gyönyörű, dús hajú nagyméretű meg kicsi babám. Remekül lehetett öltöztetni őket.
Mikor elkezdtem babákat gyűjteni, rögtön kutatásba kezdtem a gyerekkori babáim után, amik az évek és a sok költözés alatt eltűntek.
Sikerült is párat megszereznem. Van olyan amit Románia másik végében találtam meg egy román aukciós oldal segítségével.
A FB csoportban mostanában többször feltűntek 1960-as évek előtti román papírmasé fejű babák. A gyárról szóló riportfilmben megszólaltatott mérnök azt mondja, hogy a gyárban az 1960 előtt csak kartonpapír fejű és textiltestű babákat készítettek. (A gyárat 1959-ben alapították). Ezek valójában pont úgy néztek ki, mint a Magyarországon ugyanabban az időben kisiparosok által készített játékbabák. Vagyis mint a legtöbb szocialista országokban, ahol nem volt fejlett babagyártás.
Riport linkje itt.
Aradeanca doll factory
Nos, a baba amit vettem, Aradon készült. Hogy honnan tudom biztosan?
Ha csak a ruháját nézem, akkor is feltűnik, hogy ez a baba nem készülhetett Magyarországon. A bocskort a magyar parasztság a 20. század elejére szinte teljesen elhagyta, helyette cipőt, csizmát húzott, a világháború környékén bakancsot. Ezért nem is szoktak magyar népviseletes babát bocskorban ábrázolni. Még egy pont hogy román babával van dolgunk.
A bocskorviselés a pásztoroknál maradt meg legtovább, Erdélyben pedig a pásztorok románok voltak.
A baba bocskora textilből van, szürke zsinórral a kapcára kötve. Ez a fajta zsinóros felkötés is a román bocskorviselésre jellemző.(az ukránra is persze)
A babán szoknya van, és két darabból álló kötény. Ilyet kötényt szintén a román népviseletben találunk.
Az inge mellévarrott ujjú, vállfűs, elég széles a csuklónál, vagyis nincs összehúzva.
A kötény két részből áll, oldalt igazából nincs összevarrva, elől hátul ugyanolyan szalaggal van díszítve.
Alsószoknyája nincs, de van egy bugyi rajta
Mindenesetre azért elég nagyvonalúan oldotta meg a román népviseletet az alkotó. Megtaláltam egy Aradi román népviseletet bemutató könyv PDf változatát a neten, amiben nem találtam hasonló ruhákat, mint amibe ez a baba fel van öltöztetve. Vagyis mellévarrott ujjú, borjúszárú, vállfűs ing, egyszínű, alsó részén hímzéssel díszített köténnyel, fehér szoknyával.
A könyv itt olvasható, a vége tele van képekkel
És akkor jöjjön a BÓNUSZ!!!
A baba szoknyájába egy papírcetli volt varrva, a készítője nevével.
Coop. Ecat. Varga
vagyis
Cooperativa Ecaterina Varga
vagyis magyarra lefordítva
Varga Katalin szövetkezet
Nem kell csodálkozni, hogy abban az időben valaki románosan írta a nevét, nem is nagyon volt más választása, ha érvényesülni akart.
Maga az Aradeanca gyár is az elején kisparosok egyesüléséből jött létre, amiben nagy valószínűséggel magyarok is voltak.
Model: National, vagyis nemzetiségi modell
Mint a cetlin látható, a baba valószínűleg 1954-ben készült, Aradon
RÁADÁSUL a baba nyakába van nyomva a készítője monogramja
VK
A monogramból kiderül hogy igazából a Varga Katalin nevet használta a babáihoz.
Most hogy már mindent megtudtam amit lehetett, jöhetett a baba tisztítása, amihez minden ruhát és kiegészítőt leszedtem róla, utána pedig atomjaira szedtem.
Így nézett ki ma délután
A ruhái most hypóban fehérednek, kezeiből, lábaiból kiszedtem a gyapot tölteléket, végtagjait kimostam és szintén szárad. A testét faforgáccsal tömték ki, kivettem az egészet, mert allergiás vagyok a porra, szóval mindent kezdek az elejéről.
Az arcát nedves törlőkendővel sikerült megtisztítanom. A fejet vastag kartonból nyomhatták fém formába, két darabból áll, Mikor kész lett, összetűzték, és festékszóró pisztollyal befestették. Csak a szem, a száj és a szemöldök készült ecsettel. Szerencsére olajfestékket használtak, ezért víz nem oldja. Most már sokkal szebb, de még nincs képem róla.
Holnap kitömöm a testet, a testrészeket és újra összeállítom a babát.
Már nagyon várom az újjászületését
Ez fotó az 1960-as évek elején készült az Aradeanca gyárban, már tökéletesített változatban láthatók ezek a babák- erősen érződik rajtuk a német babák hatása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése