Pinterest

2014. október 24., péntek

Ajtókat csapkodok...


Fotó innen kölcsönözve

A hosszú szünet oka személyes jellegű.
Ez most nem babás bejegyzés lesz. Szóval nem kell végigolvasni.

A népnapom tiszteletére felmondtam a munkahelyemen. Na jó, nem éppen ezért, de csordultig telt a pohár. Én sokáig bírom egy helyen, de volt egy pont, amikor már elég volt. Amikor nem csak hogy viccesen keveset keresel, de a szakmai munkád helyett félidőben egy jóval alacsonyabb szintű munkát kell végezned, és még csak nem is tiltakozhatsz, akkor úgy döntöttem, 40 évesen nekem ez már nem pálya. Nem ezért tanultam éveken keresztül, nem ezért fizettem önerőből a másoddiplomámat, hogy utána egy olyan munkát végezzek, amihez csak 8 osztály kell. És még csak meg sem kérdeztek!
Egy kis gyerek mellett, amúgy sem egyszerű az élet, főleg ha a nagyszülők 200 kilométerre laknak.
Bocsánat,ha valakit most megbántok, de aki tudja, mennyi pénz és erőfeszítés van a mögött, hogy diplomás és képzett légy, az érti miről beszélek. Szóval a büszkeségem nagyobb volt, mint a monotonitás tűrésem, ezért otthagytam. Még nem tudom pontosan mit fogok csinálni. Van 3 szakmám, mindegyikben legalább 4-5 év szakmai tapasztalatom, rengeteg ötletem, amit eddig időhiány miatt nem tudtam megvalósítani.

Egy kaput becsuktam, és keresem melyiket nyissam ki. Adok magamnak egy kis időt gondolkozni, remélem a család sem hajt bele egy másik munkába, és lehet hogy végre elégedett leszek azzal amit csinálok, nemcsak lelkileg hanem anyagilag is. Akkor megnyugszom, és minden rendben lesz.

A babázást nem hagyom abba, sőt ráerősítek. Összefoglalok, linkelek, fordítok, ajánlok nektek mindenfélét. Szóval nem esek ki a rutinból, csak formálódom. Meglátjuk táltos lesz-e belőlem vagy szamár maradok:-)

6 megjegyzés:

Marta írta...

Hello from Spain: you are very brave. I wish you luck. Keep in touch

martimez írta...

Nem vagy ezzel egyedül, én nagyon megértem és szorítok neked :)

Rosemary Hill írta...

Én is egy nagy kalappal kívánok minden jót! Tényleg nagyon becsülendő és bátor dolog lépni, amikor érzed, hogy itt az ideje. Sokan nem merik, vagy nem tehetik... Szívből és sok szeretettel kívánom, hogy megtaláld az igazi utadat!

Tristen írta...

Biztos, hogy jól döntöttél! Sok sikert a továbbiakhoz, és írj, írj sokat a babákról. Hátha éppen arrafelé vezet az utad... sosem lehet tudni.

csevi írta...

Hű ha! Merész vagy! Én világéletembe úgy hagytam ott a munkahelyeket, hogy még dolgoztam mikor munkát keresek.
Amúgy meg megértelek, én is berágtam most és nem a főnökségre hanem a kollégákra. Egyenlőre még szeretem csinálni a munkámat, de azt már előre látom nem fogom hosszú távon bírni.
Hát akkor minden jókívánságom, hogy megvalósítsd álmaidat. És persze maradj meg a baba világ bolondjának is. :)

Bambuc írta...

Köszönöm a sok biztatást, igyekszem jót és jól választani. Addig is írok nektek cikkeket.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...